Kezdeném ott, hogy szépen végigviszem azokat a hivatkozásokat, amikkel az írott DLA témám telis-tele van. Az iromány beadásának idején (2007) három oldalnyi terjedelmű volt. Kevés konkrétum, sok felvetés jellemezte, mivel ezekben az anyagokban a jelentkező inkább irányvonalat mutat, mintsem kivonatol egy konkrét szöveget. Mely természetesen nincs is készen.
A teljes szöveget (az enyémet, mely a blog címét is adó Hiány, lehetőség, narratíva szóösszetételt követi) nem teszem ki, mivel ennél privátabbnak gondolom. Az orientációt a blog tartalma úgyis bőven megmutatja.
Alapvetően a jelentkezést követően jöttem rá arra, hogy az általam összegyűjtött és kiemelt szerzők és azok művei leginkább a konceptuális művészet holdudvarába tartoznak. Számomra érdekes még a dada, a fluxus, valamint a képzőművészeten túl némely társművészetek: leginkább az irodalom és a film. Ezekből is érkeznek majd a példák.
Vágjunk is bele.
